Környezetvédelem a mindennapokban

„Amit épp most teszünk, vagy nem teszünk, az befolyásolja majd az egész életemet, a gyerekeim és unokáim életét is. Amit épp most teszünk, vagy nem teszünk, én és a generációm nem tehetjük meg nem történtté a jövőben.”
Greta Thunberg

A 21. század egyik leggyakrabban említésre kerülő, valamint sajtóban megjelenő témája a környezetvédelem. Egy olyan világban, ahol akár egy tinédzserből is pillanatok alatt környezetjogi aktivista válhat, és ahol a globális felmelegedés és az élővilág pusztulása sokszor többeket foglalkoztat, mint a mélyszegénységben élők vagy a háborús menekültek sorsa, nincs szükség radikális változásokra a környezettudatos életvitel kialakításához.
A környezetvédelemnek és a környezettudatos életre nevelésnek az otthonokban kellene elkezdődni, hiszen ha mindenki úgy nőne fel, hogy a saját szokásai, mindennapjai kevésbé környezetszennyezőek, mint az előző generációé, Földünk egy élhetőbb hely lenne.
Ha nap mint nap odafigyelnénk arra, hogy a környezetre kis mértékben ártalmas termékeket használjunk és vásároljunk, valamint energiaforrásainkat megfelelő módon hasznosítsuk, együtt csökkenthetnénk a bolygó szennyezettségét, és ha nem is drasztikus módon, de változtathatnánk a jelenleg nem túl reménykeltő helyzeten. Mindenkinek megvannak az eszközei a fejlődés előidézéséhez, csak tudni kell használni őket.
Gondoljunk bele, milyen egyszerű, mindennapos tevékenységeket kell egy kicsit öko-barátabbra cserélnünk ahhoz, hogy Földünk egy élhetőbb hely legyen! És ezek alatt a tevékenységek alatt nem feltétlenül a sokat emlegetett „zárd el a csapot fogmosáskor, és tusolj kádban fürdés helyett annak érdekében, hogy kevesebb vizet használj” típusú tennivalókra gondolok, hanem ezektől eltérő, talán kevesebbet ismételt, egyszerű, mégis nagy változást előidéző hétköznapi teendőkre.
Bevásárláskor ahelyett, hogy a kiflit, a zsömlét, a gyümölcsöt, a zöldséget külön-külön műanyagzacskókba tesszük, használjunk otthonról magunkkal vitt vászonzsákot vagy újrahasznosított papírtasakot! Ezeket egyáltalán nem nehezebb beszerezni, mint a műanyag bevásárlószatyrokat, mégis többször használhatjuk őket, és az élővilágnak is jót teszünk vele. Nem beszélve arról, hogy a vászontáskáknak most nagy divatja van, és mindenféle különleges mintával ellátott darabot találhatunk.
Ha a pékárut és a zöldségeket mind megvettük, valószínűleg sokan a magvak felé vesszük az irányt. Amennyiben nem esik nehezünkre, próbáljuk kerülni a mandulát, hiszen egyetlen szem előállításához közel 4 liter vizet használnak fel az egyébként is száraz Kaliforniában! A kesudióról pedig azért lenne érdemes lemondanunk (ha környezet-és emberbarát életet szeretnénk élni), mert a magok kinyeréséhez naponta emberek százainak keze érintkezik a rendkívül maró hatású savval, amit a kesualma tartalmaz. Ezek az afrikai és indonéziai munkások rabszolgaként robotolnak napról napra kockáztatatva a testi épségüket, ugyanis védőkesztyű nélkül dolgoznak az ültetvényektől nem messze, kicsi, levegőtlen sátrakban.
Amikor pedig gardróbunk felfrissítését tervezzük, mindenképp tartsunk szem előtt néhány dolgot! Az úgy nevezett fast fashion üzletekben a megvásárolható termékek 90%-a nem fenntartható forrásból származik. Azt nem is említve, hogy a gyors ruhagyártás ipara a világ 10 legkörnyezetszennyezőbb iparágának egyike, ugyanis annyi vizet használ fel egyetlen esztendő alatt, amely elég lenne 10 ember éves vízszükségletének kielégítéséhez, amely nem csak az ivóvízre korlátozódik, hanem a mindennapos tisztálkodáshoz és főzéshez, valamint mosáshoz, mosogatáshoz és egyéb háztartási munkák elvégzéséhez szükséges vizet is magában foglalja. A gyárak nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, ezzel szennyezve a légkört és vékonyítva az ózonpajzsot. Akik pedig a pólóinkat, nadrágjainkat és pizsamáinkat készítik, nem akármilyen emberek. A fast fashion márkák által foglalkoztatott személyek nagy része ázsiai gyermek, akik napi 8-10 órán át dolgoznak balesetveszélyes körülmények között, európai ember számára nevetségesen alacsony bérért.
Tehát a mindennapi környezetvédelem részeként, ha tehetjük fast fashion üzletek helyett válasszuk a használtruha-üzleteket. A turkálók sokak számára visszataszítóak lehetnek, mégis nagy előnyük, hogy sokkal olcsóbbak, mint az átlagos ruhaüzletek, valamint nagyobb választékkal rendelkeznek, nincs két egyforma darab, így egy kis keresgélés után saját személyiségünknek megfelelő, nem feltétlenül „tucatruhával” térhetünk haza.
Bármennyire hihetetlenül hangzik is, mi, diákok tanulás közben is óvhatjuk a környezetet. Ha az iskolából hazaérve gondolattérképet vagy otthoni tanulást segítő kártyákat készítünk, használjunk olyan papírt, amelynek az egyik felére már írtunk vagy nyomtattunk előzőleg! Így felére csökkenthetjük a papírhasználatot (ezzel csökkentve a fakitermelést), és eközben a tananyagot is elsajátíthatjuk. Amikor pedig edzésre megyünk, ha tehetjük, ne vásároljunk minden alkalommal új palack vizet, hanem vagy tartsunk meg egyetlen műanyagpalackot, vagy egyszer ruházzunk be egy üvegből vagy tartós műanyagból készült termoszra, palackra! Ezzel mérsékelhetjük a felesleges műanyagtermelést, talán megmentve egy óceánban élő állatot a haláltól.
Véleményem szerint a környezetvédelemhez nincs feltétlenül szükség valamiféle nagy, globális összefogásra. Elég, ha mindenki egy kicsivel nagyobb figyelmet fordít a tudatos változtatásra!

Fülöp Anna, 9.d

A cikk a Sajtó és Tanulás Program keretei között megjelent a BAON Séta-tér oldalán is. - Szerk.