Anya

Székely Borbála fordítása Franz Zeltner Mutter c. versének alapján az eredeti szöveg közlésével

Anya

Mióta csak eszem tudom,
Te viselted mindig gondom.
Az életemben csak jót tettél:
Velem énekeltél és nevettél.

Ezért kevés hálát kaptál,
Pedig hosszú napokon át,
S egy életen át bajlódtál -
Erre én csak most jöttem rá,

Amikor már nagyobb lettem.
Sokáig észre sem vettem:
Szükség van rád minden percben,
Bánatomban és örömömben.

Ha távol voltál otthonról,
Borzasztó, sőt rémisztő volt.
Hiányoztál mindenhonnan,
Egy lélek se volt a házban.

Boldog anyák napját kívánok,
S köszönöm sok bajlódásod.
Szeretlek! – kifejezni nem lehet,
Inkább virágcsokorral fejezem ki.

Franz Zeltner: Mutter

Du hast mir seit ich denken kann
im Leben nur Gutes getan,
hast mich umsorgt und satt gemacht,
mit mir gesungen und gelacht.

Dafür bekamst nur wenig Dank.
Und plagtest Dich ein Leben lang
trotzdem für mich von früh bis spät –
daß mir erst jetzt dies Licht aufgeht!

Auch als ich dann schon großer war,
da wurde mir noch lang nicht klar,
daß ich Dich brauch zu jeder Zeit,
bei Kummer und bei Fröhlichkeit.

Wenn Du mal weg warst von zu Haus,
da ging es zu, es war ein Graus.
Du fehltest hier und fehltest dort:
Der gute Geist war mit Dir fort.

Ich wünsch Dir Glück zum Muttertag,
und dank für alle Deine Plag!
Mit diesem großen Blumenstrauß
drück ich Dir meine Liebe aus.

(Brennberg, 1973)