Robotolok
A LEGO-zás olyan hobbim, amit kiskorom óta nem nőttem ki, talán mert a kreatív időtöltés szeretete nem korosztályfüggő. Az általam kedvelt Technic típusú LEGO-val például nagyszerűen lehet mechanikus szerkezeteket építeni. Az első Mindstorms robotomat 6. osztályosként kaptam meg. A programozási ismereteket autodidakta módon sajátítottam el, szerencsére a LEGO egy viszonylag könnyen átlátható ikonalapú programnyelvvel szolgált.
Néhány összerakási útmutató végrehajtása után gyorsan ráeszméltem, hogy sokkal érdekesebb saját konstrukciókat készíteni, amikor is a lehetőségeknek szinte csak a fantázia szab határt, és mindig van némi izgalom, hogy a projekt valóban sikeres lesz-e. Így esett, hogy többek között lett széfem, szobaventilátorom, különféle kisállataim, hangszerem, ördöglakatom, fekvőtámaszozó emberkém.
7. osztályos koromban a Zrínyi Ilona Matematikaverseny kódlapjainak feldolgozásában segítettem éppen, amikor egy LEGO szkenner ötlete vetődött fel bennem, és az ottani Kodak lapolvasó mintájára néhány hónap alatt meg is építettem a saját kódlap-szkenneremet. (Megtekinthető: http://dokumentumarchivalas.hu/kodak-ds3500-lego-modell/)
9. osztály őszi szünetében terveztem el, hogy LEGO robotomból ezúttal egy nyomtatót építek.
A tervek hamar elkészültek, döntést hoztam néhány dologban, amelyek a végtermék működését alapvetően befolyásolták. Az elkészítés hosszabb megszakításokkal egy éven keresztül zajlott. 3-féle készletből 1378 alkatrészt használtam, aminek kb. 30%-a a vázat, 30%-a a nyomtatófej mozgatásával kapcsolatos részeket és 40%-a a 10x10 cm-es lapok biztos leszorításáért, elkülönítéséért és kiadásáért felelős mechanikát alkotta, emellett gondom volt a harmonikus megjelenésre (már amennyire ez lehetséges volt). Ezután következett a kivitelezés utolsó fázisa, a programozás.
Az eredmény a következő lett: A hagyományos nyomtatókkal ellentétben itt az 1 filctollnak helyet adó nyomtatófej a tér minden irányában mozog, síkban lánctalpak és fogazott elemek segítségével, függőlegesen pedig egy mozgatható kerettel. A helyhez kötött lapok kiadása 3 lépésben történik. A szerkezet a bele maximálisan rakható 20 lap közül a legfelsőt egy felemelt akadálynak gyűri, amit leeresztve ez a lap a többitől elkülönülve kisimul, ebből a helyzetből két kerék között haladva kivehetővé válik.
A program elindítása után megjelenik a kijelzőn egy menü. Van lehetőség karakterek bevitelére: a betűket egyenes szakaszokra bontva lerajzolja. Sokkal látványosabb, hogy rendes képeket is tud pöttyözni, felbontása 50 DPI, tehát a lerakott pontok távolsága kb. 0,5 mm.
Mint mindennek, ennek is megvannak a maga hátrányai. Például, hogy egy átlagos kép kinyomtatása 100 percig is eltarthat, így, nos, nem ajánlom azoknak, akiknek sietős dolguk akad. A rajzfelület növelése is elvárható a következő kiadástól. A színes nyomtatás kissé fapados, de nem okoz komolyabb nehézségeket több turnusban felvinni a színeket filctollcserélgetés mellett.
Nagyszerű viszont, hogy tömegre kisebb, mint versenytársai, hiszen lényegében az egész könnyített műanyagból áll. A meghibásodott részek helyben cserélhetőek, és egyszerűbben, olcsóbban be lehet őket szerezni. Ütőképes tulajdonsága, hogy hálózati áramforrás nélkül, akkumulátorral működik, hordozható. :-D