A síelés szerelmese

,,Semmi sem aczélosítja jobban az izmokat, semmi sem teszi hajlékonyabbá, ruganyosabbá a testet, semmi sem képesíthet nagyobb ügyességre, körültekintésre, semmi sem szilárdíthatja inkább akaratunkat és semmi sem teheti frissebbé lelkületünket a lábszánkózásnál(síelésnél)”

Így nyilatkozott Fridtjof Nansen, a síelés ősatyja az 1890-ben megjelent ,,Sítalpakon Grönlandon át” című könyvében. S megteremté a világ egyik legjobb sportját. Aki kipróbálta már, biztosan tudja, hogy mire gondol a mi Fridtjofunk (amúgy ejtsd: Frigyjof). Úgy gondolom, ha már egyszer megtanultad, mi a dörgés, és már egy kis komfortérzettel csúszol le a piros pályán, (mert a feketén a büdös életben nem lesz ilyen) akkor bizonyára már a szerelmesévé váltál. Hogy miért?

Kezdjük ott, hogy a táj. Ha szerencséd van, és nem a mátraszentistváni műjégkásapályán töltöd a sí hétvégét, akkor olyan helyeken is járhatsz, mint mondjuk a szlovák (ómagyar!) Magas-Tátra vagy éppen az alpesi hegységek. A világ tetején állva, a felhők felett vagy a felhőkben, olyan természetközeli élményekben lesz része az embernek, amelyet az alföldi puszták, de még a mátrai hegyecskék sem nyújtanak. 2000 méter körül már bőven eltűnnek a törpefenyők és csak a hó- val borított, égbenyúló, hatalmas sziklák vannak, meg persze a napsütés. Az egyik éjszaka viharcsend volt, ezért a telihold tökéletesen meg tudta világítani a hegycsúcsokat, ehhez társult még a tiszta, csillagos égbolt is. Mondanom sem kell, szinte az egész éjszakát az ablakban töltöttem, ezen a gyönyörűségen csodálkozva. Viszont a magasság némi hátrányt is jelent, ilyen például a ritka levegő. Mikor a hotelban felgyalogoltam a harmadikra, többször is úgy döntöttem, hogy én most itt a folyosó közepén ledőlök a földre megpihenni. Valamint egy jó tanács. Golyós dezodort sose vigyetek a magasba, mert az alacsony légnyomás miatt kiugrik a golyófej, és mondjuk homlokon lő benneteket. Csak mondom, előfordulhat... J

A következő pontunk maga a mozgás. Lehetsz snowboardos vagy síelő, három csúszás a pályán és az összes gondod elillan. Persze azért fárasztó is tud lenni, de ezt én inkább úgy mondanám, hogy kellemesen fárasztó. Hiszen a megterhelő csúszkálások után igénybe veheted a wellness szolgáltatásokat is. Tudjátok, mire gondolok. A hideg hóesés után bemenni a házba, venni egy forró fürdőt, esetleg szaunát, és forralt bort kortyolgatni. Be is fejezném, mert mostanra már biztosan megutáltatok. Végezetül csak annyit mondanék, ha esetleg testi, lelki megtisztulásra vágynátok, nem kell ide El Camino vagy egy hónap a buddhista szerzetesekkel a Himalájában, egyszerűen menjetek el síelni.