A tökéletesség kamu - kezdd el szeretni magad!

Szabó Gábor 2021. február 11. 12:43
Balla Anita

Új év, új én, szokták mondani minden év január elsején, hiszen ilyenkor mindenki elhatározza magát, hogy valamin változtat, másképpen csinál az új évben. A leggyakoribb újévi fogadalmak, mint az “idén lefogyok”, “egészségesebben étkezem”, “többet mozgok” elhatározásokkal találkozhatunk évről évre. Biztosan tudom, hogy legalább az egyiket már te is megfogadtad minimum egyszer. Ezek a fogadalmak kisebb-nagyobb sikerrel szoktak beválni. Van, aki tényleg kitartóan véghez viszi az elhatározását, de azért azt gondolom, hogy a többség nem csinálja végig a tervét. Így évről évre arra kényszerül, hogy újra és újra megfogadja ugyanazokat mondván, hogy “na most idén már sikerülni fog és megcsinálom”. Ha nem sikerül véghezvinni nem a te hibád. Kudarc nélkül nincs élet. Szokás azt mondani, hogy minden fejben dől el, csak akarás kérdése, igen könnyű azt mondani, de megcsinálni már más kérdés.
Szerintem jobban belegondolva a háttérben nem az áll, hogy ne lennénk elég kitartóak vagy egyszerűbb nem megcsinálni, hanem hogy legbelül nem akarjuk igazán. Sokan vagyunk úgy, hogy nem is magunk miatt, a saját boldogságunk és egészségünk érdekében kezdünk el változtatni gyökeresen a dolgokon, hanem valamilyen külső hatásra, befolyásra. Már pedig, ha nem te akarod a változást, hanem kényszeresen csinálod akkor mindhiába, nem fog sikerülni.
Tegyük fel a kérdést magunknak: Tényleg magam miatt csinálom?
Miközben elkezdtem írni ezt a cikket csak azon járt az eszem, hogy ennél jobb alkalom nem is lehetne beszélni a testpozitív (body positivity) mozgalomról, ami Instagramon egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, azonban nincs mindenki tisztában a mozgalom fő céljaival.
Először is nem árt tisztázni, mert nagyon sokszor elfelejtjük, a tökéletesség nem létezik sem kívülről, sem belülről. Tudom, rengetegszer a tapasztalatok mást mutatnak, mivel főleg a közösségi médiában mást sem látunk csak “tökéletes” alakokat, testeket, arcokat. A címlapokon, kifutókon hibátlan nőket, férfiakat láthatunk, emiatt ösztönösen elkezdjük magunkat hozzájuk hasonlítani. Addig-addig, amíg már magunkat nem látjuk szépnek, és csak a hibáinkra fókuszálunk, beszűkül a látásunk, és olyanok akarunk lenni, mint akiket nap, mint nap elénk tol a média. Az igazság az, hogy ez komoly önértékelési problémákhoz vezethet, nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, mert kevésnek érezzük magunkat, nem vagyunk elegek, elkezdjük magunkat hibáztatni. A külső befolyásra, ezért sokan változtatni akarunk külsőnkön, hogy megfeleljünk a társadalmi normáknak, azonban az egyedüli, akiknek meg kell felelnünk, azok saját magunk vagyunk. Hiszen, ha magunkat nem vagyunk képesek szeretni, elfogadni akkor másoktól sem várhatjuk el, hogy így tegyenek. Ráadásul a fő cél, hogy szépek legyünk, szépnek érezzük magunkat, pedig a szép jelző relatív, mindenkinek más jut eszébe a szép szóról.

Mi is pontosan a body positivity mozgalom?
Fő célja, hogy a kirekesztett csoportok tagjait ösztönözzék arra, hogy elfogadják önmagukat, mint a túlsúlyosak, kórosan soványak, színes bőrűek, testi fogyatékkal rendelkezők vagy akár a transzneműek. A mozgalom már több éve alakult meg, viszont az évek során sokan félreértették a célját. Bár Amerikában elég nagy hangsúlyt fektetnek a mozgalom sikerességére, hiszen több híresség is a mozgalom aktivistája, ezalatt Magyarországon kevésbé népszerű téma. Az elmúlt időszakban azonban Instagramon elég nagy hangsúlyt kapott a téma, több, mint 6,5 millió bejegyzés született a #bodypositivity hashtag-gel. Például Demi Lovato amerikai énekesnő és színésznő nemrégiben posztolt egy bikinis képet, amelyen büszkén vállalja szerkesztés nélkül a testi “hibáit”, a striáit és a narancsbőrét, és így is boldog, mert hosszú folyamat után végre elfogadja magát, még akkor is, ha a társadalom máshogy gondolja. Sok félreértés van a mozgalom körül, viszont a mozgalom nem a kövérséget hirdeti csak szimplán azt, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy folyton kényelmetlenül érezzük magunkat a társadalom által belénk sulykolta normatívák miatt. Az én életem én testem, nézzen ki úgy, ahogy azt én akarom, ne ahogy más szerint kellene kinéznie. Csak az én véleményem számít, ha nekem így tetszik, akkor ez van, így szeretem magam és ez a legfontosabb.
Persze, ha nem tetszik valami, azon kérdés nélkül változtathatunk, csak elhatározás kérdése az egész. Ha változtatni akarsz, tedd meg és hagyd abba a kifogások gyártását. Kifogásokat mindig lehet találni, ha nem tetszik, tegyél ellene, de csakis akkor, ha magad miatt szeretnél változtatni.
Nem az számít mekkora vagy, magas vagy alacsony, kövér vagy sovány, ami számít, hogy kényelmesen érezd magad a bőrödben és ne hagyd, hogy a márkák, a környezeted és a divatcégek határozzák meg, hogy ki is legyél valójában, mert ez csak rajtad áll. Természetesen ez nem megy egyik pillanatról a másikra, ez egy hosszú folyamat, amíg lépésről lépésre eljutunk addig, amíg elégedettek nem leszünk a testünkkel, és onnantól teljes életet élhetünk.
Mert minden test gyönyörű, még ha nem is mindig gondoljuk így.