Interjú a Brillantin főszereplőivel I.

Szabó Gábor 2019. november 11. 15:41
Fülöp Anna

Iskolánk hagyományaihoz híven idén is színpadra vitt egy kultikus musicalt, a Mamma Mia! után a hasonló népszerűségnek örvendő Grease-t Brillantin címmel. Az egyik főszereplőpáros, Rizzo és Kenickie megformálói Glaj Eszter és Szőke-Tóth András. Őket kérdeztem a próbafolyamatról, a színpadi szereplésről és az élményekről.

Mi alapján választottak titeket a szerepekre?
Eszter: Répási Angéla tanárnő már a múlt tanév eleje óta figyelt minket, többen kórusosok, táncosok vagyunk a szereplők közül, sokszor benne voltunk már az iskolai műsorokban.
András: Őszintén? Nem tudom.

Milyen volt a többiekkel együtt dolgozni? Ki az, akivel a próbák alatt esetleg jóban lettetek?
Eszter: Először azt hittem, hogy nem lesz olyan jó a banda, mivel nem igazán ismertem a többieket. Idővel azonban kiderült, hogy nagyon jó csapat vagyunk, nagyon megszerettem mindenkit. Van több olyan szereplő is, akiről azt gondoltam ezelőtt, hogy nem igazán jönnénk ki, de ez sem bizonyult igaznak, mindenkivel jóban lettem ezalatt az egy év alatt.
András: Volt, akit nehezebben tudtam csak elviselni, de szerencsére volt két olyan személy, akivel igen jóban lettem. Módra Andorra és Szilvási Tiborra gondolok.

Milyennek éltétek meg a színpadi szereplést? Nehéz volt átélni a karaktereitek helyzetét?
Eszter: Alapvetően szeretek szerepelni, szeretem a színpadot, a zenét, az adrenalint, amit ez az egész ad. A Grease-ből mindig is Rizzo volt a kedvenc karakterem, nagyon örültem, hogy ezt a szerepet kaptam. A próbák alatt folyamatosan “megismertem őt”, át tudtam érezni azt, amit “ő” érez, ezért egyáltalán nem volt nehéz közvetíteni az érzelmeket. Az előadásnak pedig minden percét élveztem, különösen azt a jelenetet, amikor az egyik szólómnál ketten voltunk a színpadon Veróval (Alvarez Insua Veronika). Az előadások alatt jöttem rá arra is, hogy minden egyes alkalommal, amikor én vagyok reflektorfényben, azon gondolkodok, hogy „most idegesnek kéne lenni, mert a normális emberek ilyenkor lámpalázasak”, de én szerencsére semmi ilyesmit nem érzek.
András: Már elsős korom óta tevékenykedek színjátszó körökben, úgyhogy színpadon szerepelni és olyan karaktert eljátszani, aki nagyon különbözik a személyiségemtől nem volt újdonság.

Kitől kaptátok a legtöbb segítséget a próbák alatt?
Eszter: Alapvetően az egész csapat csupa segítőkész emberből állt. Veróval mi mindig nagyon szurkoltunk egymásnak éneklés előtt, ez pedig nagyon sok erőt adott.
András: Számomra Závori Erika tanárnő nyújtotta a legtöbb segítséget az éneklés miatt, valamint a korábban említett két személy, Andor és Tibor is adtak még nagy mentális segítséget a próbák és fellépések során.

Volt esetleg valami új készség, amit a próbák alatt nehezebben sikerült elsajátítani (tánc, szólóének, színpadi szereplés, stb.)?
Eszter: Nem emlékszem semmi olyanra, ami különösebb nehézséget okozott volna.
András: Egyértelműen a tánckoreográfiák megtanulása.

Ha egy másik musicalben szerepelhetnétek, melyik lenne az?
Eszter: Huh, ez egy nehéz kérdés. A High School Musicalben nagyon szívesen benne lennék, és a Mamma Mia! sem lenne rossz.
András: Nyomorultak, Rocky Horror Picture Show, Chicago, Pál utcai fiúk, Doctor Herz, We will rock you, Notre Dame-i toronyőr, Legnagyobb showman, Csillag születik, Padlás. Ezek közül bármelyikben szívesen szerepelnék

Az interjút Fülöp Anna 9.d osztályos tanuló készítette.