Meginterjúvoltuk José Ángel López Jorrínt, a spanyol nagykövetet

Őexcellenciája José Ángel López Jorrín, Spanyolország magyarországi nagykövete a spanyol-magyar diplomáciai kapcsoltok újrafelvételének 40. évfordulója alkalmából látogatta meg gimnáziumunkat, és egy rövid ceremónia keretében emléktáblát helyezett el az aulában. Beszédében kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok sikeressége nem csupán a nagykövetségeken és a diplomatákon múlik, hanem a spanyol nyelvet oktató és természetesen magukon a spanyolt tanuló diákokon is.

Lehetőségünk volt egy rövid interjút készíteni a magyarországi spanyol nagykövettel, aki ellátogatott hozzánk a Bolyaiba. A közös beszélgetés lehetőségét, a kommunikáció segítését és a fordítást hálásan köszönjük Nényei Zita tanárnőnek, illetve Balaska Roland, 10.D osztályos diáknak. Nem utolsó sorban a nagykövetnek, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre.

•Először is, azt szeretnénk megkérdezni, hogy milyen alkalomból érkezett hozzánk, és hogyan érzi itt magát nálunk?
Az igazság az, hogy nagyon jól érzem magam, mint mindig, ha Kecskemétre utazom, mivel az iskola és a város is mindig melegen fogad engem. Idén valószínűleg ez az utolsó látogatásom, mivel a következő évben nyugdíjba vonulok és vissza kell mennem Spanyolországba. Tehát gyakorlatilag azért jöttem, hogy elköszönjek a tanároktól, a diákoktól és, hogy elismerésemet fejezzem ki irántuk és a munkájuk iránt.
•Pár mondatban esetleg össze tudná foglalni munkája lényegét?
Természetesen. A munkám alapvetően a két ország közötti jó kapcsolat fenntartásának biztosítása, politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális téren. Ezért az én dolgom főként az emberekkel való kapcsolattartás,az információcsere és a tájékoztatás. Tehát gyakorlatilag minden, amivel erősíteni lehet ezt a kapcsolatot. Ez a munka jóval nehezebb, mint amilyennek hangzik, de mégis nagyon élvezhető és hálás feladat.
•Volt-e már ezelőtt nagykövet más országokban, és ha igen melyik tetszett a legjobban?
Óh, hát ezt elég nehéz eldönteni. Voltam már diplomata Peruban, Venezuelában, Hollandiában és nagykövet Boszniában, Bulgáriában, Szlovákiában és végül itt, Magyarországon. Minden országnak megvan a saját bája, mindegyikben volt valami jó. Voltak munkáim, melyekkel könnyebben boldogultam, mint másokkal. Amit elmondhatok, az az, hogy az itt Magyarországon rendkívül jól érzem magam, és mindenkinek nagyon hálás vagyok, mert nagyon sokat segítettek nekem. És persze, mert Budapest nagyon szép város és Magyarország csodálatos ország.
Szeretnék minden diáknak nagyon sok sikert kívánni a tanulmányaikhoz, és, kívánom, hogy legyen fényes jövőjük . Azoknak, akik a két tanítási nyelvű tagozaton tanulnak, azt kívánom, hogy mélyítsék el mindazt, amit spanyol nyelvből tanulnak. Nagyon köszönöm.