Tv? Az meg mi? Ja, az az őskori cucc anyáék szobájában? Ilyen és ehhez hasonló kérdések lehetnek a Z- és Alfa-generáció fejében. De vajon mi történt, amiért az egykor hatalmas népszerűségnek örvendő találmány, a valaha oly szórakoztató műsorok mára a 40 felettiek Exatlon szintű esti programjává süllyedtek?

Az elmúlt években az Instagram a fő közösségi oldallá nőtte ki magát, ezzel leváltva korábbi versenytársait, a Facebookot vagy a hazánkban nem annyira népszerű Twittert. A fiatalok nagy része csupán szórakozásból használja ezt a virtuális teret, és az sem szokatlan, hogy néhány ún. „influencernek” megélhetési forrássá, munkává vált a képek napi szintű posztolása. Látszólag ez egy tökéletesen működő rendszer, amely millióknak nyújt lehetőséget a kibontakozásra, mégis sokkal több van a háttérben, mint amit először gondolnánk.

2018 decemberében eldöntöttem, hogy cserediák szeretnék lenni. Egy kiválasztási hétvégén vettem részt az AFS nevű szervezet szervezésében, akik az utakat is hirdetik. Pár héttel később tájékoztattak, hogy elnyertem a helyet Svájcba. Innentől kezdve nem volt olyan nap, amikor ne jutott volna eszembe: mibe is kezdtem én bele?

Az alábbi sorokban az „Európa Ifjú Költője" műfordító verseny pályamunkáit, illetve a fordítások alapjául szolgáló eredeti művet közöljük. A versenyen Gáspár Veronika (9.Ny/Kny) fordítása 3., Kiss Jázmin (9.Ny/Kny) fordítása pedig 1. helyezést ért el. - Szerk.

Waltraud Haas

immer wieder
bis du fällst
und der apfel rollt
und im gras verfault
und es nirgendwo
nach zitronen riecht
und kein esel
angepflockt am wegrand
dich zu tode erschreckt

*
mein tagebuch ist

Az elmúlt évtizedben nem igazán volt olyan film vagy sorozat, amely a „whodunit” (ki tette) stílusban maradandót nyújtott volna. Hirtelen nekem is csak két olyan alkotás jut eszembe, amely megugrotta a mércét. Az egyik a Gyilkosság az Orient-expresszen 2017-es rebootja, a másik a Sherlock című, 4 évadot megélt BBC-s sorozat, amely sikeresen helyezte át a viktoriánus kori nyomozót jelenkorunk Londonjába.

2019. november 18-án, egy hétfői délelőtt során lehetőségem volt betekintést nyerni a Séta és Tanulás Program keretei közt Petőfi Népe szerkesztőség kulisszái mögé.
Magyartanárommal előre egyeztetett időpont szerint jelentünk meg az iroda előtt, ahol Zsámboki Dóra szerkesztő szívélyesen fogadott, majd körbevezetett minket a szerkesztőségben, ahol láthattunk néhány napilapon dolgozó újságírót. Legtöbbjüknek be is mutatkoztam, köztük a főszerkesztőnek is.

Manapság olyan időket élünk, amikor szinte mindenki valamilyen formában jelen van az interneten. Gyakorlatilag elképzelni sem tudjuk az életünket a világháló nélkül, ami mindenki számára elérhető, és mindenki a saját belátása szerint tevékenykedhet különböző platformokon. Nagyon sokaknak, de a tinédzsereknek biztosan, van legalább egy regisztrált fiókja valamelyik közösségi médiumon a sok közül. A lista nagyon hosszú, de a legismertebbek ezek közül a Facebook, az Instagram, a Youtube, a Pinterest, a Twitter és a Snapchat

„Amit épp most teszünk, vagy nem teszünk, az befolyásolja majd az egész életemet, a gyerekeim és unokáim életét is. Amit épp most teszünk, vagy nem teszünk, én és a generációm nem tehetjük meg nem történtté a jövőben.”
Greta Thunberg